Home » Dalmácia, featured, headline, általános

Liburnia – a Frangepánok útjain

20 November 2009 No Comment

Liburnija Horvátország igen nagy múltra visszatekintő vidéke. Itt született például az első horvát levél, törvénykönyv és nyomda, és itt éltek a Frangepánok is, az a nemesi család, amely több száz éves uralma során sokszor formálta Horvátország történelmét. Az általuk épített erődök, kastélyok, tornyok és más épületek ma is őrzik emléküket. A „Frangepánok útjai” projekt keretében az összesen 19 kastély közül tízet újítottak föl. A múlt iránt érdeklődő turisták meglátogathatják a kastélyokat, s emellett a partvidéket és a tengerparttól beljebb eső tájakat is megcsodálhatják. A projekt célja, hogy a térség gazdag kulturális örökségét ápolja, és hogy azt Horvátország és a világ többi részével is megismertesse. A projekt, amelyet a Tengermellék-Fennsík megye indított 2005-ben, talán a legnagyobb szabású a kulturális örökség megőrzésére irányuló kezdeményezések közül. Errefelé található Grobnik vára, amely egy kiváló állapotban megmaradt, gyönyörű, háromszögletű várépület. A bástyákkal és félbástyákkal körülvett épületet kettős falrendszer veszi körül. Grobnik vára a tizedik század óta a horvát állam része, 1225-től a Frangepánok tulajdona, 1671-től pedig egy szerződésnek köszönhetően a Zrínyiek tulajdonába kerül át, amikor azonban – még abban az évben – Zrínyi Pétert és Frangepán Ferenc Kristófot kivégzik, a kastélyt kirabolják. A Frangepánok útjai térképén található következő állomás a bakari vár, amely a település északnyugati csücskén, egy fennsíkon található. A vár egy őskori és római időkben állott egykori erődítmény alapjaira épült. A vár a 18. században nyerte el mai külsejét, amikor két földrengés sújtotta a területet, s az épületet fel kellett újítani. Hreljin vára különösen kedvező stratégiai ponton épült, így innét kiválóan lehetett ellenőrizni a Horvátország belső részét a tengerrel és Bakaraccal összekötő, a Gorski kotar nevű országrészen áthaladó útvonal forgalmát. A várból nagyszerű kilátás nyílik a környékre, így mindjárt megérthetjük, hogy miért jelentett az olyan jelentős akadályt annak idején az Isztriai-félsziget és Szlovénia felé toluló török hordáknak. A kastély 1790 óta üresen áll, falai sajnos kevéssé maradtak meg. A Kraljevicába érkező kíváncsi turisták kétféle történelmi építményt is megcsodálhatnak: az egyik a Nova Kraljevicában található Frangepán-vár, a másik pedig a régi Zrínyi-vár, amelyet két épület, az Alsó-vár és a Felső-vár alkot. A Frangepán-vár a projektben résztvevő legszebb épületek egyike. Egy tenger fölé nyúló sziklafalra épült. A vár tömege uralja a környéket, és gyönyörű kilátás nyílik róla az öbölre és a kraljevicai kikötőre. A 17. század közepén kezdte el építeni Zrínyi Péter a családja, pontosabban felesége, Frangepán Katalin számára. A terület egykor a Frangepánok birtoka volt, ezért a várat is róluk nevezték el. Zrínyi és Frangepán kivégzéséig rezidenciaként szolgált, később pedig kórháznak, kaszárnyának és kolostornak használták. Az épület későreneszánsz stílusban épült, de sok-sok barokk jegy is megtalálható rajta. A driveniki Stari grad is lenyűgöző építmény. A várat még a középkorban építették a Vinodolon áthaladó utak védelme és ellenőrzése végett. Az erődítmény négyszögletes alapra épült, szögletes és kerek bástyák övezik, emellett egy félbástya és egy római korban található őrbástya is található rajta, amely utóbbi az erőd legrégebbi része. A várkastély a 15. században nyeri el végleges formáját. A 18. század közepén a vár mellett letelepült lakosok leköltöznek a völgybe, és az akkoriban megépült Bakart és Novi Vinodolskit összekötő út mellett megalapítják a ma is létező Driveniket. Drivenik közelében fekszik Grižane is. Az egykori vár romos maradványai az azonos nevű település feletti sziklák fölött, egy kiemelkedő sziklaszirten állnak. A várból, amelyet még a középkorban építettek a közeli út védelme érdekében, mára már igen kevés maradt meg – ma már csupán a falak egy része áll, a három körbástya maradványaival. Lényegesen jobb állapotban maradt ránk a Bribirben található Frangepán-bástya. Ez a városka egykori várának egyetlen olyan része, amely épségben megmaradt. A várat eredetileg dupla fal övezte, a területén pedig egy szűk kis udvar, néhány lakó- és gazdasági épület, valamint két bástya volt található. A 19. század végén az épületet lerombolták, hogy iskolát és városházát építsenek a helyére, így ma már csak az egykori erőd négyszögletes bástyája és az északi és a nyugati fal egy része látható. Az út Novi Vinodolskiban és Ledenicában ér véget, ahol a tenger és a Vinodoli-völgy fölé magasodnak az egykori vár maradványai. Az erődöt – amelynek részei közül a romángótikus stílusban épült Szent István-templom maradt meg a legjobb állapotban – keskeny turistaúton közelíthetjük meg, amelyen a falakat és az erőd belsejét is végigjárhatjuk. Novi Vinodolskiban az óváros közepén lévő magasodó bástyát, a Kvadracot érdemes megtekinteni. Itt egykor erős vár állott, ekörül épült ki Novi Vinodolski is. Az eredeti épületből mára már csupán a Kvadrac maradt fenn, amely a 19. század végén és a 20. század elején számos átalakítást ért meg. Novi Vinodolski egykori vára a Frangepánok egyik legerősebb és leghosszabb életű erődítménye volt. Itt, a Frangepánok novi vinodolski birtokán állították össze, és fogadták el 1288-ban a novi vinodolski törvénykönyvet is. A horvát nyelven, horvát glagolita ábécével íródott jogi szöveg a vinodoli Frangepán-birtokon zajló élet, a középkori hétköznapok egyik legfontosabb dokumentuma. A törvénykönyv a feudális Európa egyik leghaladóbb szellemű jogi szövegeinek egyike, és különösen a jobbágyok és a nők védelme miatt figyelemre méltó.

Válaszolhat!

You must be logged in to post a comment.