Horvátország nyaralás

Öko-etnofalvak a falusi turizmus fellendítéséért

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:47:03 +0000

A falusi turizmus fellendítése érdekében öko-etnofalvak kialakításába fogtak Hvar szigetén. A projektbe a szigeten található összes város és falu bekapcsolódott. Split-Dalmácia megye az adriai határközi együttműködéssel létrehozott IPA-program által igénybe vehető támogatáshoz is ezt a projektet kívánja javasolni. A programhoz – amelynek keretében a régi, elhagyott falvak kőből épült házait felújítják, majd beillesztik őket a sziget egyedi idegenforgalmi kínálatába – Hvar, amely Velo és Malo Grablje, Brusje és Zoraće felújítását végzi, Stari Grad, amely Mala Rudina felújítását kezdeményezte, és Jelsa, amely Humac térségében végzi felújítási munkáit, mellett nemrégiben Sućuraj is csatlakozott. Érdemes megemlítenünk azt is, hogy 2007-ben éppen Hvar szigete volt annak a falusi turizmusról tartott első országos konferenciának a házigazdája, amelyen, Split- Dalmácia megye javaslatára, elfogadták az öko-etnofalvak felújítását is tartalmazó nyilatkozatot. A nyilatkozatot 16 horvátországi megye írta alá, és reményeik szerint az a Horvát Országgyűlés is rövidesen jóváhagyja.

Folytatódik a turista és kirándulóhajók felújítása

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:44:40 +0000

A Tengerügyi Minisztérium képviselői nemrégiben írták alá a szerződést 12 turista- és kirándulóhajó-üzemeltetővel, akik 3,3 millió kuna vissza nem térítendő állami támogatást fognak kapni hajóik felépítésére és felújítására. Ebből 10 vállalat hajóépítéshez kap összesen csaknem 2,9 millió kuna támogatást. A vállalatok közül négy Krilo Jesenice, kettő Suhi Potok, a többi pedig a mljeti Babino Polje, Biograd, Solin és Virovitica településen működik. Hajófelújítás céljából kap 340 ezer kuna támogatást egy povljei hajóépítő vállalat és egy privlakai idegenfogalmi vállalat. Az idegenforgalmi flotta fejlesztésének és felújításának támogatása 5 évvel ezelőtt kezdődött. Azóta az állam immár 12 millió kunával támogatta 33 hajó megépítését, illetve 16 hajó felújítását. A projekt célja a tengeri hajózás biztonságosabbá tétele, az Adriai-tenger élővilágának védelme, valamint a parton és a szigeteken működő idegenforgalmi tevékenység és kisvállalkozások fejlesztése. A horvát idegenforgalmi flottában 405 regisztrált hajó található, összesen 336 magánszemély és kisvállalkozás tulajdonában. A hajók összkapacitása 5000 utas.

Létrejön Európa legnagyobb védett folyó menti területe

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:33:13 +0000

Horvátország és Magyarország, úgy döntött, hogy az UNESCO Man and Biosphere programja keretében létrehozza a Mura-Dráva-Duna határközi bioszférarezervátumot. A bioszférarezervátum olyan reprezentatív ökológiai terület, amelynek három alapvető feladata van: a természeti értékek megóvása, a fenntartható fejlődés ösztönzése, valamint az életminőség javítására és a természeti javak fenntartható felhasználására irányuló tudományos kutatások serkentése. A védett terület – amelyen ritkaságnak számító, nagy kiterjedésű ártéri erdők, folyami szigetek, kavicsos és homokos partok és holtágak találhatók – 630 000 hektáron terül el, és összesen 500 kilométernyi folyószakaszt foglal magába. A rezervátumban található Európa legnagyobb rétisas-fészkelőhelye, amely számos más veszélyeztetett állatfajnak is otthont ad: ilyen például a kis csér, a fekete gólya, a vidra és a kecsege. A terület további fontos funkciója, hogy évente több mint 250 000 mocsári madár vészeli itt át a telet. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a térség Európa egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. Ez a folyóparti ökoszisztéma rendkívül fontos a határkörnyéki terület társadalmi-gazdasági fejlődése szempontjából. Fontos ivóvízforrás, kiváló védelmet nyújt az áradásokkal szemben, alapvető fontosságú a fenntartható erdőgazdálkodás, mezőgazdaság és halászat kialakításában. Emellett nagy szerepe van Horvátország kontinentális területének ökoturizmusában, és a környezettudatossággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztésben is fontos szerepet játszik. A horvát-magyar határközi bioszférarezervátum kijelölése végett egy kétoldalú munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a nevezés elkészítése volt. A munkacsoport el is készítette a Mura-Dráva- Duna bioszférarezervátum nevezésének vázlatát. Annak érdekében, hogy a leendő bioszférarezervátum központi területe megfelelően ellenőrizhető legyen, Horvátországnak létre kell hoznia a Mura-Dráva Regionális Parkot. A területet várhatóan 2010-ben nevezik ki bioszférarezervátummá, és ez további ösztönző erő lesz a lakosság és az illetékes hatóságok számára a természetbarát, fenntartható fejlődés megvalósítására. A Dráva folyó védelmének kérdése roppant fontos európai kezdeményezés, mert ez a Dráva folyó egyetlen természetes állapotban megmaradt szakasza. Más országokban igen sokat tesznek azért, hogy visszaállítsák a folyómeder eredeti állapotát és a folyóban élő fajok gazdagságát, Horvátországban azonban erre nincs szükség, mert mindez máig megmaradt. Különleges természeti kincsei miatt a Dráva folyó szigorúbb védelem alá kerül. Ezt a célt szolgálja a Mura-Dráva Regionális Park létesítése, amely az ökoszisztéma horvát területre eső részét foglalná magában. A terület ezen kívül felvételt nyert a Nemzeti Ökológiai Hálózatba is, mint az Európai Unió területén található ökológiailag jelentős területek hálózata, a NATURA 2000 potenciális tagja. Emellett meg kell említenünk a Magyarországgal történő határközi együttműködést, aminek a célja a Mura-Dráva- Duna bioszférarezervátum létrehozása. A rezervátum a folyók ökoszisztémájának teljes területét magában foglalná, mindkét országra kiterjedően, ami óriási előrelépés lenne a terület védelmét illetően. A határközi rezervátum létesítéséről tett horvát-magyar megállapodás egy nemzetközi bioszférarezervátum létesítéséhez is alapul szolgálhat, amelyhez Ausztria, Szlovénia és Szerbia is társulhatnának. Ily módon létrejönne a világ első olyan rezervátuma, amely öt különböző ország területén található, s amely egyben Európa legnagyobb védett folyami területe lenne. Ezért a horvát és külföldi környezetvédelmi civil szervezetek képviselői Ausztriát, Szlovéniát és Szerbiát is felkérték, hogy kapcsolódjanak be a bioszférarezervátum létrehozásába, és csatlakozzanak Horvátország és Magyarország erőfeszítéseihez, hogy ez az Európa szívében található zöldterület megfelelő védelmet kaphasson.

A Dráva völgyének gyöngyszemei

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:28:57 +0000

A Dráva folyó 720 kilométer hosszan köti össze az olaszországi Dél-Tirolban található Alpok, az ausztriai Pusterthal völgy, a szlovén hegyek és a közép-európai Pannon-alföld tájait és kultúráit. A folyó keresztülfolyik Magyarországon, majd a magyar határt átlépve és a Mura vizétől felduzzadva, Eszéknél egyesül a nagy Dunával. Ezen a részen található a Dráva Donji Miholjac és Belišće közti szakasza is. Ez adott ihletet a Donji Miholjac Idegenforgalmi Közösségnek is a „Drávavölgyi gyöngyök” elnevezésű kezdeményezés létrehozásához, amelynek célja a Dráva völgye kulturális és idegenforgalmi örökségének bemutatása, a partvidék védelme, a turisták üdülési feltételeinek javítása, a látogatók megismertetése a térség boraival és ételeivel, valamint a Dráva-völgyben készülő hazai termékek népszerűsítése és bemutatója. A projektben a Dráva jobb partján, a magyar határ mentén található települések vesznek részt, például Donji Miholjac, valamint Sveti Đurađ, Podgajci Podravski, Rakitovica és Miholjački Poreč. A turistákat dunai kalandtúra, cserkészhétvége és táborozás várja. A családi gazdaságokban szederbort kóstolhatnak a látogatók, meglátogathatják a mogyoróültetvényeket, kipróbálhatják a kecskesajtot stb. A kulturális és szakrális emlékművek közül például a Prandau- Mailath kastélyt, az I. Ferenc József-emlékművet, a hat templomot és a védett sétányt látogathatják meg.

Liburnia – a Frangepánok útjain

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:26:13 +0000

Liburnija Horvátország igen nagy múltra visszatekintő vidéke. Itt született például az első horvát levél, törvénykönyv és nyomda, és itt éltek a Frangepánok is, az a nemesi család, amely több száz éves uralma során sokszor formálta Horvátország történelmét. Az általuk épített erődök, kastélyok, tornyok és más épületek ma is őrzik emléküket. A „Frangepánok útjai” projekt keretében az összesen 19 kastély közül tízet újítottak föl. A múlt iránt érdeklődő turisták meglátogathatják a kastélyokat, s emellett a partvidéket és a tengerparttól beljebb eső tájakat is megcsodálhatják. A projekt célja, hogy a térség gazdag kulturális örökségét ápolja, és hogy azt Horvátország és a világ többi részével is megismertesse. A projekt, amelyet a Tengermellék-Fennsík megye indított 2005-ben, talán a legnagyobb szabású a kulturális örökség megőrzésére irányuló kezdeményezések közül. Errefelé található Grobnik vára, amely egy kiváló állapotban megmaradt, gyönyörű, háromszögletű várépület. A bástyákkal és félbástyákkal körülvett épületet kettős falrendszer veszi körül. Grobnik vára a tizedik század óta a horvát állam része, 1225-től a Frangepánok tulajdona, 1671-től pedig egy szerződésnek köszönhetően a Zrínyiek tulajdonába kerül át, amikor azonban – még abban az évben – Zrínyi Pétert és Frangepán Ferenc Kristófot kivégzik, a kastélyt kirabolják. A Frangepánok útjai térképén található következő állomás a bakari vár, amely a település északnyugati csücskén, egy fennsíkon található. A vár egy őskori és római időkben állott egykori erődítmény alapjaira épült. A vár a 18. században nyerte el mai külsejét, amikor két földrengés sújtotta a területet, s az épületet fel kellett újítani. Hreljin vára különösen kedvező stratégiai ponton épült, így innét kiválóan lehetett ellenőrizni a Horvátország belső részét a tengerrel és Bakaraccal összekötő, a Gorski kotar nevű országrészen áthaladó útvonal forgalmát. A várból nagyszerű kilátás nyílik a környékre, így mindjárt megérthetjük, hogy miért jelentett az olyan jelentős akadályt annak idején az Isztriai-félsziget és Szlovénia felé toluló török hordáknak. A kastély 1790 óta üresen áll, falai sajnos kevéssé maradtak meg. A Kraljevicába érkező kíváncsi turisták kétféle történelmi építményt is megcsodálhatnak: az egyik a Nova Kraljevicában található Frangepán-vár, a másik pedig a régi Zrínyi-vár, amelyet két épület, az Alsó-vár és a Felső-vár alkot. A Frangepán-vár a projektben résztvevő legszebb épületek egyike. Egy tenger fölé nyúló sziklafalra épült. A vár tömege uralja a környéket, és gyönyörű kilátás nyílik róla az öbölre és a kraljevicai kikötőre. A 17. század közepén kezdte el építeni Zrínyi Péter a családja, pontosabban felesége, Frangepán Katalin számára. A terület egykor a Frangepánok birtoka volt, ezért a várat is róluk nevezték el. Zrínyi és Frangepán kivégzéséig rezidenciaként szolgált, később pedig kórháznak, kaszárnyának és kolostornak használták. Az épület későreneszánsz stílusban épült, de sok-sok barokk jegy is megtalálható rajta. A driveniki Stari grad is lenyűgöző építmény. A várat még a középkorban építették a Vinodolon áthaladó utak védelme és ellenőrzése végett. Az erődítmény négyszögletes alapra épült, szögletes és kerek bástyák övezik, emellett egy félbástya és egy római korban található őrbástya is található rajta, amely utóbbi az erőd legrégebbi része. A várkastély a 15. században nyeri el végleges formáját. A 18. század közepén a vár mellett letelepült lakosok leköltöznek a völgybe, és az akkoriban megépült Bakart és Novi Vinodolskit összekötő út mellett megalapítják a ma is létező Driveniket. Drivenik közelében fekszik Grižane is. Az egykori vár romos maradványai az azonos nevű település feletti sziklák fölött, egy kiemelkedő sziklaszirten állnak. A várból, amelyet még a középkorban építettek a közeli út védelme érdekében, mára már igen kevés maradt meg – ma már csupán a falak egy része áll, a három körbástya maradványaival. Lényegesen jobb állapotban maradt ránk a Bribirben található Frangepán-bástya. Ez a városka egykori várának egyetlen olyan része, amely épségben megmaradt. A várat eredetileg dupla fal övezte, a területén pedig egy szűk kis udvar, néhány lakó- és gazdasági épület, valamint két bástya volt található. A 19. század végén az épületet lerombolták, hogy iskolát és városházát építsenek a helyére, így ma már csak az egykori erőd négyszögletes bástyája és az északi és a nyugati fal egy része látható. Az út Novi Vinodolskiban és Ledenicában ér véget, ahol a tenger és a Vinodoli-völgy fölé magasodnak az egykori vár maradványai. Az erődöt – amelynek részei közül a romángótikus stílusban épült Szent István-templom maradt meg a legjobb állapotban – keskeny turistaúton közelíthetjük meg, amelyen a falakat és az erőd belsejét is végigjárhatjuk. Novi Vinodolskiban az óváros közepén lévő magasodó bástyát, a Kvadracot érdemes megtekinteni. Itt egykor erős vár állott, ekörül épült ki Novi Vinodolski is. Az eredeti épületből mára már csupán a Kvadrac maradt fenn, amely a 19. század végén és a 20. század elején számos átalakítást ért meg. Novi Vinodolski egykori vára a Frangepánok egyik legerősebb és leghosszabb életű erődítménye volt. Itt, a Frangepánok novi vinodolski birtokán állították össze, és fogadták el 1288-ban a novi vinodolski törvénykönyvet is. A horvát nyelven, horvát glagolita ábécével íródott jogi szöveg a vinodoli Frangepán-birtokon zajló élet, a középkori hétköznapok egyik legfontosabb dokumentuma. A törvénykönyv a feudális Európa egyik leghaladóbb szellemű jogi szövegeinek egyike, és különösen a jobbágyok és a nők védelme miatt figyelemre méltó.

Borösvény épül a daruvari szőlőhegyen

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:22:00 +0000

A borhoz értők jól tudják, hogy a daruvari vidék kiváló szőlő- és borfajtáiról ismert. A vidéken folyó bortermelés több száz éves hagyományra tekint vissza. Ez nem is csoda, hiszen a Papuk szelíd, napos lankái pedig éppen ideálisak a bortermeléshez. Ezt Daruvar alapítói, a iassik is tudták, akiket az ókori szerzők kiváló borászokként tartottak számon. A termálvíz-források hasznosítása mellett a rómaiak a nemes borokat is szívesen kortyolgatták. Ezt bizonyítja a 1789-ben talált római diatretum (aprólékos díszítéssel rendelkező, köszörült üvegkupa), a híres Vas diatretum Daruvarense is. A középkorban a szőlőtőkék gondozását a környéken található két bencés apátság folyatta, a törökök érkezésekor azonban a bor termelését és fogyasztását is betiltották. A törökök távozásakor az újonnan érkezett Janković grófi család újította fel a bortermelés hagyományát, így a környék bortermelése ismét virágzásnak indult. Érdekesség, hogy a grófi család több száz éves hordóit utoljára 1990-ben használták borerjesztésre, a daruvari borászati vállalat pedig 1995-ben felújította a város központjában található grófi pincét, ami azóta exkluzív borszaküzletként és borkóstolóhelyként működik. Ezen a nagy múltra visszatekintő helyen olyan kiváló borok vásárolhatók meg, mint a graševina, a rajnai rizling, a sauvignon és a chardonnay, amelyeket az impozáns kóstolóteremben valamennyi látogató megízlelhet. A borösvényt, amely az egész bortermelő területen végighúzódik, kényelmesen berendezett présházak szegélyezik, ahol a látogatók megkóstolhatják az ott készülő borokat, és mindent megtudhatnak a készítésükről. A 12 kilométer hosszú ösvény fő különlegessége, hogy közvetlenül a város központjából indul, végighalad a daruvari szőlőkön, majd tovább halad a 615 méter magas Petrov vrh felé, amelynek tetején véget ér az út. A dombon turistaház és egy felvonóval ellátott, kiépített sípálya is található.

A tradicionális ételek ösvénye

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:19:34 +0000

Varasd megye úgy döntött, hogy a térség különleges ételeit, gazdag gasztronómiai örökségét egyedi módon tárja a turisták elé – így születetett meg a tradicionális ételek ösvénye. A projektnek köszönhetően a turisták nemcsak megízlelhetik Varasd és környéke ételkülönlegességeit, de, a kezdeményezésben résztvevő 11 családi gazdaságnál, az elkészítésükben is részt vehetnek. A projekt célja egyrészt az idegenforgalmi kínálat erősítése, másrészt az, hogy a hagyományos termékek gyártói megismerhessék egymást. A térségben egyébként jó néhány védett terméket is gyártanak, ilyen például a varasdi káposzta, a híres varasdi köményes stangli (klipić), a méz és a mézespálinka, a tökmagolaj stb. Az év végéig kiküldik a projektben résztvevő gazdaságoknak a róluk szóló tájékoztató anyagokat, amelyben a gazdaság adatai, térképen való elhelyezkedése és az általuk gyártott termékekkel kapcsolatos érdekességek találhatók. A projekt keretében barna útjelzéseket helyeztek ki, elkészítették a hagyományos termékek és gyártók angol és horvát nyelvű katalógusát, amelyhez egy olyan térképet is mellékeltek, amelyen valamennyi gyártó fel van tüntetve. A projekt weboldalának – www.put-tradicionalne-hrane.com – az elkészítése is folyamatban van. Az oldalon egy webáruház is helyet fog kapni, ahol a Varasd megyétől távol élő érdeklődők is megvásárolhatják a megyében gyártott specialitásokat. A hagyományos ételek és a kiváló minőségű termékek népszerűsítési mellett a projekt másik célja az, hogy azok a gazdaságok, amelyek még nem védették le az általuk gyártott termékeket, kapcsolatba léphessenek egymással, valamint bekapcsolódhassanak a minősítési eljárásba és a kiválasztott mezőgazdasági termékek népszerűsítésébe. A tradicionális ételek ösvényét a tervek szerint a varasdi borösvényekkel is össze fogják kötni.

A Őshonos Karsztvízi Hal- és Rákfajok Kutatóközpontja mint turistalátványosság

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:16:47 +0000

A Ličko Lešće településen, a Kostelka forrás mellett található Horvátországi Őshonos Karsztvízi Hal- és Rákfajok Kutatóközpontjának elsőszámú küldetése az őshonos fajok tudományos igényű kutatása és szakszerű tenyésztése. Az elmúlt néhány évben azonban a turisták és az utazási irodák is felfigyeltek rá, mint vonzó idegenforgalmi látványosságra. Otočac város képviselői nemrégiben kölcsönös finanszírozási szerződést írtak alá az ENSZ-fejlesztőprogram képviselőivel, a központ felújításának támogatása végett. Az intézményben olyan bemutatótermet szándékoznak kialakítani, ahol a látogatók érdekfeszítő és igényes kiállításokon ismerhetik meg a karsztvizekben tenyésző őshonos hal- és rákfajokat, különös tekintettel a Gacka folyó élővilágára. A helyi önkormányzat tervei szerint ez a projekt voltaképpen az első lépés a vizek élővilágának megóvását célzó, nagyobb szabású kezdeményezésben. A következő lépés várhatóan a Vízügyi Központ megvalósítása lesz, amelyet a švicai vízerőmű üresen álló épületében kívánnak berendezni. A központ célja annak bemutatása lenne, hogy az idegenforgalom a fajgazdagság védelméhez is hozzájárulhat, s hogy a környezet védelme és kiaknázása együttesen is megvalósítható. A Őshonok Karsztvízi Hal- és Rákfajok Kutatóközpontját – amely az Európai Unió PHARE 2005 programja által támogatott első projektek egyike volt – tavaly novemberben nyitották meg. Az intézményt Otočac városa, a Horvát Gazdasági Kamara, a Ruđer Bošković Intézet és a Gacka d. o. o. Alapították. A Gacka folyó szépségei nemrég Ashley Colburn és John Needden amerikai újságírót is elbűvölték, akik Vicarious Escapes és Wow Croatia című tévéműsoraikhoz készítettek felvételeket a folyó hullámairól. Az UNPD a „Minden csepp számít – a Gacka folyó” elnevezésű projektet is támogatta, aminek a keretében nemrég egy két kerékpáros térképet tartalmazó kiadványt adtak ki. A térkép „A víz és a karsztvidék útja – Fedezze fel kerékpárral a Gackát és a Velebitet” címet viseli, és, miként a neve is jelzi, a Gacka mentén és a Velebit-hegység lábánál kanyargó kerékpárutakat mutatja be. A kiadványban a 43 kilométer hosszú Barkan-kerékpárút – amely a Gacka útvonalát követi a forrástól egészen Otočacig és vissza – újratervezett térképe, valamint a nemrég kiépült Staza tri jezera (A három tó útja) nevű kerékpárút térképe szerepel.

Tanösvény épült a viroviticai Bilogorán

Eva — Fri, 20 Nov 2009 15:08:13 +0000

A bilogorai tanösvény Virovitica egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Összesen négy kilométer hosszú, szív alakú, s a rajta sétálók körbejárhatják a kocsánytalan tölgyekből és ezüsthársakból álló erdőt. Kényelmes tempóban, néhány pihenővel kb. 2 óra alatt végigjárható. A sétány mentén tájékoztató táblákat is felállítottak, amelyek segítségével a látogatók megismerhetik a bilogorai vidék történetét, valamint sok érdekességet tudhatnak meg azokról a természeti és kulturális nevezetességekről, amelyek mentén elhaladnak, például a kocsánytalan tölgyekből álló erdőkomplexumról, valamint Európa egyik legszebb ezüsthárs-erdőkomplexumról. A tábláknak köszönhetően továbbá látogatók megismerhetik a védett állatfajokat, például a vidrát és a fekete gólyát, megtudhatják, hogy melyik forrásból ivott Trenk báró, és hogy hol találták meg a IV. század első feléből származó római katonasírt…A viroviticai Bilogorán körülbelül 20 darab kiváló minőségű vizet adó forrás található. A tanösvény éppen egy ilyen forrás mellett halad el, amely naponta több mint 10 000 liter vizet ad. A tanösvényt négy évvel ezelőtt, a Környezetvédelem Világnapja alkalmából nyitották, és eddig több tízezer kiránduló, cserkész, tanuló, gombász és hegymászó látogatta meg – Horvátországból és külföldről egyaránt. A tanösvény mellett a területen összesen kb. 12 kilométernyi hegymászóknak és sétálóknak kialakított, jelzett turistaút található.

Baranyai évkönyv

Eva — Fri, 20 Nov 2009 14:31:40 +0000

“A Baranyai évkönyv egy olyan új kiadvány, amelyben a helyi közösség kísérli meg bemutatni Baranya idegenforgalmi kínálatát. Sok-sok fénykép és képeslap, valamint egy eseménynaptár is található benne, és elsősorban promóciós célokat szolgál. A könyv négy részből áll. Az első, „Az én Baranyám” címet viselő rész röviden bemutatja a térség történetét, majd ismerteti annak jelenlegi helyzetét. Ez a rész egy címjegyzéket is tartalmaz, a fontosabb intézmények címeivel és telefonszámaival. Végül, bemutatja a térség jövőre vonatkozó terveit, valamint a folyamatban lévő fejlesztéseket. A második rész a „Baranyai naptár” címet viseli, amely 2010-ben Beli Manastirban és a környékbeli településeken tartandó fontosabb kulturális események, idegenforgalmi rendezvények, egyházi ünnepek és hasonló események listáját tartalmazza. A „Baranyai kisokos” című harmadik fejezet tulajdonképpen a baranyai térség tájszavainak szótára. A kisokosban olyan szavak kaptak helyet, mint a népviseletek egyes részeinek nevei, valamint a szerszámok, eszközök, bútorok elnevezései. A könyv negyedik, „Baranya a tányéron” címet viselő részében egy étlap található, amelyen régi receptek és a térség lakóinak egykori étkezési szokásai kaptak helyet. E hagyományosan többnemzetiségű térség semmihez sem hasonlítható ízei és illatai, egyedi gasztronómiai vonásai valamennyi utazó tetszését megnyerte, akár véletlenül vetődtek oda, akár szándékosan keresték föl e szép vidéket. A Baranyai évkönyv várhatóan november végén, néhány ezres példányszámban fog megjelenni.